WWW 9: Egy Rockefeller kincs

A junior program részeként egy ranger programon részt kell venni a np-ban. Mi a reggel fél kilences ranger vezette kirándulást szemeltük ki, dacolva a hajnali kelés problematikájával. A programon 25-en vehetnek részt, vagyis legkésőbb 8-ra mindenképpen oda kell érni a látogatóközpontba. Ezt sikerült abszolválni, de így is csak a 29-33-ik helyeket csíptük meg, úgyhogy gyors reggeli a parkolóban, majd áthajóztunk a Jenny tavon, és felsétáltunk az "Elrejtett vízesés"-hez magunkban. Na jó, néhány másik lemaradt családdal együtt. Az előző napi tapasztalat után ügyelve arra, hogy ne távolodjunk el nagyon más turistáktól, mivel medve-sprénk továbbra sem volt. Újfent gyönyörű erdőben kirándultunk.

Jenny lake

Hidden falls

Mivel a ranger program még hiányzott, ezért beugrottuk a Moose látogatóközpontba, és részt vettünk a Grand Teton és az emberek kapcsolatát tárgyaló "Map chat"-en, egy a parkot bemutató terepasztal mellett. Itt megtudtuk, hogy a parknak nemcsak az élővilága de a története/ történelme is színes.

Ismét junior rangereket avattunk.

Kedvet is kaptunk, hogy még záróakkordként megnézzük a L. S. Rockefeller Preserve-t. Miután J.D. Rockefeller-nek sikerült végre a felvásárolt földeket a kormánynak adományoznia a déli részen megtartott egy kis darabot a család számára. Egyik fia azonban úgy érezte (több családtaggal ellentétben), hogy ennek a földnek is a np részének kell lennie. Mielőtt azonban a NPS-nek (National Park Service) adományozta a területet 2001-ben leromboltatta az ott lévő épületet (hogy az emberek ne azért menjenek oda, hogy a Rockefellerek életébe lessenek be) és létrehozott egy látogatóközpontot azzal a céllal, hogy bemutassa ő miért tartja csodálatos helynek a Grand Tetont. Egy egészen különleges hangulatú, minimalista, természetes épületet és benne bemutatót (a kiállítás nem lenne helytálló kifejezés) hozott létre.

L.S.Rockefeller preserve

Tájkép a parkban elöforduló élölények képeiböl.

Leginkább az volt az érzésem benne, hogy templomban vagyok, amit a természetnek emeltek. Valóban felemelő volt.
Az eredeti terv szerint csak egy napot akartunk itt tölteni de a második nap délben is nehezen tudtunk csak tovább indulni. Ami a Yellowstonban hiányzott, a természet közelsége, az itt megélhető és csodálatos.
Jacksonban gyorsan megebédeltünk az előző este már bevált igazi olasz pizzériában, majd neki indultunk az aznapi 350 mérföldünknek. A következő állomás az Arches NP lesz, de két részletben tesszük meg az utat. Vernalban terveztük az éjszakát mert a közelében van az egyik legnagyobb dinoszaurusz lelőhely, aminek megtekintését végül beáldoztuk Grand Teton-ért cserébe. De így legalább volt idő fürdőzni a kempingben és nyugodtan vacsorázni. Az út Wyomingon át, a pusztában vezetett. Már írtuk, hogy ez az állam a legritkábban lakott. 50-100 mérföldeken át még állatot is csak ritkán látni, embert, házat nem. Valójában csodálkozom, hogy egyáltalán élnek itt emberek. Elképzelésem sincs miből, hogyan és miért.

Az út Wyomingon át.