Reggel még beszaladtunk a Mesa Verde np-ba a junior ranger kitűzőkért majd megkezdtük az aznapi 270 mérföldünket. Pihenésként megálltunk a Chimneyrock National Monument-nél, ahol a Mesa Verde-ben már megismert pithouse-okból láthattunk párat. Máig nem tudják, hogy az Anasazi emberek miért a hegytetőkre építkeztek mikor a víz, a művelhető föld, a vadak lent voltak és vannak a völgyben. Az Anasazi egy navajo szó, azt jelenti régi emberek, akik nem közülünk valók. Mivel írásos emlékek nincsenek és a mai pueblo indiánok erős spanyol befolyást szenvedtek el az Anasazik életére, szokásaikra a hopi indiánok élete és szokásaik alapján következtetnek mert ők viszonylag elszigetelten éltek sokáig.
 |
| Egy kiva, ami a közösségi élet színtere volt; alul pedig kukorica őrlő lányok (Hanga forradalmasította az eszköz használatát). |
E rövid megálló után robogtunk tovább keletre. Újra és újra megdöbbenve milyen magasan vagyunk mi illetve a Colorado fennsík. Átkeltünk a San Juan hegységen, a hágó 10856 lábon van (3309 m). A cél a Great Sand Dunes NP volt. Az utolsó 30 mérföld két nyílegyenesből állt egy derékszöggel tarkítva...
Elsőként a látogatóközpontba mentünk, ahol rekord idő alatt megszereztük a jelvényeket. A fő attrakció a már korábban kipróbált homokdeszkázás. Béreltünk egy ülő és egy álló deszkát is, majd felkerekedtünk. A homok dűnék mérete elképesztő! A parkolóból hangyáknak látszódó emberek is sejtették ezt.
A homok deszkázás és szánkozás ismét jó mókának bizonyult, de a dűnére újra és újra visszakapaszkodni igazán kimerítő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése