Pure Michigan I.

Kiköltözésünk egy motivációja az volt, hogy így lehetőségünk van körülnézni ezen a kontinensen. Itt pedig az ember nem troy-i, detroit-i, hanem michigan-i. Úgyhogy legfőbb ideje volt útra kelni, és megismerkedni kis államunkkal (11000 tó, 36000 folyó, patak, 116 világítótorony, az államban bárhol megállva 85 mérföldön belül található egy a nagy tavak közül, és megannyi statisztika sejteti, hogy érdemes körülnézni.).

A rendszámtáblánk a Pure Michigan szlogennel.

Augusztus 27-én, vasárnap indultunk útra, remek idővel rajtoltunk délután 1 körül. Traverse city-től kb 20 mérföldre néztem ki egy KoA kempinget, ami a Niagara túra során már bevált márka (Kemping of America). A sátorverés és a medencében fürdőzés után bementünk Traverse city-be, ami kedves tóparti üdülőváros. Nagy öröm volt igazi belvárost, utcákat, kirakatokat látni.

Traverse city

Kisétáltunk a kikötőbe, majd Ágoston névnapja alkalmából fagyiztunk egyet és újabb tanulságot írtunk fel: nem kérünk két gombóc fagyit! Majdnem belefulladtunk.

Traverse city kikötője

Az éjszaka meglepően hideg volt, így kissé nyűgösen kászálódtunk elő reggel a sátorból, saját bevallása szerint mindenki órák óta ébren vacogott már. Kicsit nehéz volt elképzelni, hogy másfél óra múlva egy kenuban evezzünk a Platte folyón. Majd néhány órával később nehéz volt visszagondolni rá mennyire fáztunk az éjszaka. A Platte folyó a Platte tóból indul és a Michigan tóba érkezik, sekélyen kanyarogva, így kiválóan alkalmas kajak-, kenu-, fánkozásra. A "hajókölcsönző ipar" kiválóan működik: alapvető útbaigazítást tv-n kell megnézni, majd levinni az autót a víziút végállomására, ahonnan a cég busza visszavisz a kezdőpontra, hajót lebocsájtják, majd ki is veszik a vízből: a kényelem jelszó itt is a zászlóra van hímezve.
Maga a kenuzás nagyon klassz volt. A gyerekek is élvezték, szerencsére sok helyen nagyon sekély volt a víz, így kiszállhattak. A folyón viszonylag nagy volt a forgalom. Számomra a csúcsot a nyugdíjas csoport jelentette: fánkokban üldögélve, hatalmasakat hahotázva csurogtak lefele, miközben hűtőládáik és chipsük egy csatlakoztatott fánkban csurgott velük, és ha elfogyott az italuk, akkor azonnal rendelkezésre állt az utánpótlás: egyszerűen zseniális.
A növényzet pedig, mint már sokszor ismét a finn tájakat idézte amíg az erdős szakaszon voltunk, majd kiérve a tóhoz hirtelen váltott igazi homokos parti fövenyesbe.

Várjuk, hogy Imrét visszahozza a shuttle busz a végállomásról.

A beszállási pont, előttünk a Platte folyó.

A Michigan tó partján erre felé azért jó nyaralni, mert gyönyörű a tó, homokos a part és NEM SÓS a víz. 

A háttérben a Michigan tó, a homokpad előtt a Platte folyó, a kép jobb szélén éri el a tavat.

Miután kistrandoltuk magunkat tovább indultunk autóval északnak. Több helyen is kimentünk a partra és mindenhol csodaszép partszakasz várt minket. Egyre közelebb kerültünk a térség fő attrakciójához a Sleeping Bear Dunes-höz, de ide csak holnap látogatunk majd el.

A távolban látszik a Sleeping Bear Dunes.

A gyerekek persze mindenhol újra és újra bementek volna a vízbe, homokpad nélkül sokkal jobban hullámzott a víz.

A mai nap a Travers city-től picit Ny-ra található félsziget legészakibb pontján álló világítótorony, Grand Traverse Lighthouse, Northport meglátogatása volt az utolsó programpont. 

Innen már csak hazagurultunk Traverse Cityn keresztül, hogy ismét egy jót aludjunk a sátracskánkban, amit nagyon gondosan árnyékba vertünk fel, nehogy a nap nagyon felhevítse a nap során. (Utólag kicsit átértékelődött a nagy odafigyelés.)