2016. november 29., kedd

New York II.

Pénteken a fél kilences shuttle-lal mentünk ki a komphoz a szállodától az előző naphoz hasonló szomorkás, néha szitáló esőben.

Az első szakaszt tekinthetjük egyfajta „Forintos percek” emléktúrának is a Wall street környékén, megcsodálva az épületet, ahol a Dow Jones kel és nyugszik, Namura és egyéb hitelminősítő és befektető óriások főhadiszállását, majd elsétáltunk a 9/11 emlékhelyre, ami szerintem elég jól sikerült.
Meglehetősen vigyáznak erre az épületre: New York Stock Exchange

Financial district
Egy kedves ismerősünk kérte, hogy a Trump towert mindenképpen fényképezzük le, de kiderült hogy ilyen nincs is. A városban (ebben is) több ingatlana van az úrnak és mindegyikre ráíratja a nevét biztos ami biztos. 

A 9/11-es emlékhelynél is nagy tömeg van, mégis alkalmas hely arra, hogy az ember legalább egy pillanatra elmerengjen a történelem folyásán, és ráeszméljen hogy ő is a részese (akár csak egy népszavazáson vagy elnökválasztáson leadott szavazattal is).
Láttam New Yorki tűzoltó autót a következő felirattal: We never forget, we never forgive. A közel 3000 áldozatból majdnem 500-an a mentésben vettek részt a tornyok összeomlásakor.


A Freedom Tower
WTC
Az  emlékhely és múzeum mellett már áll az egyik új torony, a Freedom tower, ill. a több épületből álló komplexum amely viszi tovább a WTC nevet. Ezek közül az egyik egy kisebb bevásárlóközpont a föld alatt: eszméletlenül jól néz ki, egy felfordított viking hajóra emlékez-tetett engem és egyértelműen a mammon temploma (itt van jó sok kép róla, kívülről is: link).

A metróval ismét északra, a Midtown-ba a 42-ik utcához utaztunk, ahonnan gyalog közelítettünk következő állomásunkhoz az Intrepid múzeumhoz (link). Ez szerintem minden gyermek (és a felnőttek felének – itt Imre egyértelműen az XY kromoszómákkal rendelkezőkre gondol) az álma: egy repülőgép-hordozó, amelyen rengeteg repülőt is kiállítottak. Maga a hajó 1943 és 1974 között szolgált, és továbbra is megdöbbentő hogy mikre voltak képesek: méretek, műszaki megoldások, több ezer ember ellátása akár hónapokig. A hangárban egy óriási kiállítás volt berendezve, magáról a hajóról, a katonák életéről, a Vietnami háborúról és egyéb a hajóhoz köthető eseményekről (pl. a visszatérő Mercury-Atlas 7 űrutazás visszatérő egységének tengerből kipecázásáról). A repülő fedélzeten vannak kiállítva a repülők, fel lehet menni a parancsnoki hídra, végig lehet nézni a különböző beosztásokban dolgozó legénység szálláshelyeit, a kantint, rádiós szobát, és egyéb a JAG-ből ismert helységeket. Imre az egész napot el tudta volna itt tölteni, nekünk (XX) azért elég volt ennyi. 

Intrepid


Visszasétáltunk a Times sq-re és megkezdtük a Big Bus-os (hop-on hop off) városnézést. A két ajánlott útvonalból először a Manhattan déli részét körbejárót választottuk. Belekóstolhattunk a filmekből ismerős new yorki dugóba, amit leginkább a gyalogosok okoznak. Minden lámpás kereszteződés úgy van programozva, hogy a gyalogosoknak és a jobbra kanyarodó autósoknak egyszerre van zöld jelzésük. Mivel a gyalogosok özöne végeláthatatlan, a jobbra kanyarodók gyakorlatilag esélytelenek, de így persze a mögöttük akár egyenesen haladni kívánók sem tudnak előrébb jutni és mivel a lámpa már pirosra váltott a kör bezárult.
Asszimilálódás 1. lecke: kezünkben Starbuckos kávéval sétálni (gyerekeknek lehet forró csoki is)
Séta közben találtunk igazán csábító ingatlan hirdetést, ha valaki épp ilyesmi kérdésekkel küzd.


Indul a buszos városnézés!
Amikor felszálltunk a buszra kicsit csodálkoztunk, hogy az idegenvezető azt mondta kb 2,5 óra (piros útvonal a linkelt térképen) a kör megtétele, de hamar beláttuk, hogy igaza lehet. Az út alatt lassan be is sötétedett, így a fotózási kényszerünk is alább hagyott.
Mindjárt indulunk a 7th Avenue-n downtown fele
A Time sq.
Délnek tartva az 5th Avenue-n.
Mint annyiszor láttuk már, mindent lehet még tovább fokozni, így aztán - merő kíváncsiságból - betértünk a legnagyobbnak mondott áruházba, a Macy’s-be. Néhány kör megtétele után úrrá lett rajtunk a tömegiszony és menekülőre fogtuk. Felszálltunk az ismerős 1-es metróra, hogy aztán a South ferry-n folytassuk az utunkat a szállóhoz.

 

Jó éjszakát New York!
(Folyt. köv.)

1 megjegyzés:

  1. Mikor mi voltunk, közvetlenül a (ledőlt) WTC mellett találtunk egy kis tűzoltó állomást, a meghalt tűzoltók nagy része onnan jött. Tele volt gyűrött kis fotókkal, meg nevekkel, meg emléktárgyakkal (megégett poros cuccok), és ugyanezzel a felirattal. Bent jöttek mentek a műszak után megfáradt hivatalos és önkéntes tűzoltók. Kvázi az elpusztult barátaik emlékei között töltik mindennapjaikat. Minket ez ütött meg a legjobban az összes "látnivaló" közül.

    VálaszTörlés