Egy jó sikerült kirándulás egy jól sikerült városban 1.

Az elmúlt hétvége itt hosszú volt a hétfői Memorial Day miatt, így mi is útra keltünk, hogy megnézzük a sok barátunk által oly sokat dicsért közeli nagyvárost. A térképen kis távolság az autóban ülve három gyerekkel súlyosbítva azért már cseppet se volt rövid, de egyebek mellett a "Padlás" háromszori meghallgatása egy jó kompromisszumnak tűnik az 5 óra úthoz viszonyítva.

Bár szombat reggel példás volt indulásunk, így is csak kora délutánra sikerült megérkezni, és azonnal a városközpontba hajtottunk, hogy egy sétahajókázást elcsípjünk. Az interneten nem volt világos számunkra, hogy beteltek-e már a turnusok, vagy csak ilyen ritkán indulnak, de ezt nem akartuk kihagyni. Utólag is jó ötletek tűnik a dolog, mivel így kaptunk egy rövid áttekintést a város történetéről, és egy bőségesebbet az építészetéről. Biztos vagyok benne, hogy az idegenvezető szótagszám elszámolás alapján kapja a fizetését, mert valami döbbenetes volt, mellesleg a 80 perc alatt 3-szor biztos vett levegőt. Szerencsére nem ugyanazokat a dolgokat értettük Zsuzsával, így együtt már egész sokat össze tudtunk rakni...

(A helytörténeti bevezetőt én most kihagyom, így aztán remélem a GOOGLE központban legalább egy "workshop"ot össze kell hívni, hogy megfejtsék a talányt, vajon miért mindenki most néz utána Chicago történetének...)

Chicago, Illinois és az USA zászlója

A belváros egészen döbbenetes képet nyújt a vízről.  Nem tudni hol a földfelszín, és min állnak azok az épületek amelyek csúcsa akár a felhőkbe is veszhetne, ha éppen nem szikrázó napsütésben próbálunk az ég felé meredni.

A víz felszínénél kb. 1 méterrel magasabban (akarom mondani 3 lábbal) az épületek alatt fut a vonat és helyezkedik el a vonatállomás! (Nem sikerült sajnos képet készíteni róla, de ha van valakinek, akkor szívesen kiteszem a megfelelő forrásmegjelöléssel.) A felhőkarclók pedig olykor valószerűtlenül kicsii területen nőnek ki a földből, akár a folyó partján. 

A hajókázás után felfedeztük a Millenium parkot és benne a legtutibb játszóteret mindenféle méretű csúszdával, mászókával és többféle vizezési lehetőséggel. Chicago és Illinois állam teljes lakosságának gyerekes része szintén a parkban töltötte az időt...A parkból az autó felé sétálva megálltunk még a Cloud gate-nél, Andi (Chicago szakértőnk) előre szólt, hogy ez kötelező fotózkodási pont, de azt hiszem erre a helyszínen mindenképpen rájöttünk volna:)

Végül felkerekedtünk, hogy a megkeressük a külvárosban lévő szállodánkat. A térkép alapján egyszerű autópálya vezetett oda, ami a valóságban 2x5 sáv volt középen a vonattal, ami időnként 2 emeletben haladt mellettünk. Gerda a következő sommás megállapítással zárta a napot mikor beszálltunk a liftbe: olyan mintha egész nap turisták lettünk volna, mire a kórus: mert azok is voltunk!

2x8 sávos út, a chicago-i Skyway.

Érkezünk a hömpölygő tömeggel.

Első közeli pillantás a városra.

Architecture river tour.

Nem véletlenül nevezik Chicagot a szelek városának.

A Millenium park játszótere.

Cloud gate.

A kötelező fénykép a Cloud gate tükrében.

A; Willis tower (ennek mentünk fel a tetejére), B; Imre kedvence (figyeljük a balkonokat), C; becenevük: kukorica csövek.
Ez a kép azt is remekül megmutatja, hogy az én telefonom vékony hosszú képeket csinál, Imréé pedig négyzet alakúakat.

A; Ezt is a balkonok teszik különlegessé, B; a város egy részletének térképe, nehogy bárki eltévedjen, C; a legmagasabb márvány borítású épület.